A gépjármu mindenkori üzembentartóját a gépjármu hatósági jelzésekkel való ellátásának idopontjától a forgalomból való végleges kivonásáig terheli a biztosítási kötelezettség, kivéve természetesen a gépjármu használata szüneteltetésének idotartamát (a rendszámtábla leadása a téli hónapokra). Ideiglenes forgalomba helyezésnél a biztosítási szerzodésnek (elozetes fedezetigazolásnak) legalább arra az idoszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes. Magától értetodoen eltéro szabályok vonatkoznak a versenysportra, az autó- és motorversenyek rendezoje más biztosítást köteles kötni, mint a "civilek". A rendelet értelmében csak akkor lehet forgalomba helyezni a gépjármuvet, illetve az üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe, továbbá rendszámtáblát cserélni, elvégezni a gépjármu idoszakos muszaki felülvizsgálatát, ha igazolták, hogy a jármunek van kötelezo felelosségbiztosítása. A biztosítási szerzodés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerzodés díjfizetéssel való fenntartását a befizetést igazoló csekk, illetve a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A gépjármu üzembentartója a biztosítási szerzodés fennállását és díjfizetéssel történo folyamatos hatályban tatását tanúsító bizonylatot köteles a forgalmi engedéllyel együtt magánál tartani és ellenorzéskor felmutatni.
Az ebben az üzletágban is tevékenykedo biztosítók a megkötött szerzodésekrol, a fedezetigazolások kiadásáról, valamint az egyes szerzodések megszunésérol értesítik a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalát, s a Hivatal az adatok alapján központi nyilvántartást vezet a biztosítási szerzodésekrol. A kötvény-nyilvántartás és a központi gépjármu-nyilvántartás alapján a Hivatal ugyanitt legalább negyedévente ellenorzik a felelosségbiztosítási szerzodések érvényességét, és összeállítják azoknak az üzembentartóknak a listáját, akiknek nincs érvényes biztosítási szerzodésük. Ha megállapítják, hogy a gépjármure nincs érvényes felelosségbiztosítási szerzodés, a Hivatal értesíti az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerint illetékes - okmányirodát muködteto - körzetközponti jegyzot, s ha az üzembentartó 8 napon belül nem igazolja a biztosítási szerzodés fennállását, a jegyzo köteles kivonni a forgalomból a jármuvet. Ráadásul a jegyzo eme határozatával szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, azaz - ismerve az effajta eljárások hosszadalmasságát - szinte garantált, hogy a jármu tulajdonosa vagy használója jó néhány hétig csak a jogszabályok megsértésével használhatja gépjármuvét, amit természetesen az elso közlekedésrendészeti ellenorzésnél szankcionálni fognak. Ha a jármu üzemben tartásának nem feltétele a forgalmi engedély megléte, akkor a gépjármu a közúti forgalomban kizárólag úgy vehet részt, ha a biztosítási szerzodés fennállását tanúsító jelzés van rajta. Az ilyen jelzések viszont csak a biztosítási díj megfizetése ellenében kaphatók meg a biztosítóktól.
A biztosító kártérítési kötelezettsége
A biztosítók káreseményenként több száz millió forintig kötelesek helytállni, amiként akkor is kötelesek, ha a káreset a biztosítási szerzodés díjnemfizetés miatt történo megszunését követo 30 napon belül következik be, illetve akkor is, ha a károkozó üzembentartó biztosítási szerzodéssel nem rendelkezett. A károsult harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak a káreseményt.
A kártalanítási számla kártérítési kötelezettsége
Ugyancsak harminc napon belül kell bejelenteni az ismeretlen gépjármu által okozott kárt, ám azt ilyen esetekben az ún. kártalanítási számláról fogják megtéríteni. Ha a károsult önhibájából nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének és emiatt utóbb lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezeloje nem köteles fizetni. A kártalanítási számla a kötelezo gépjármu-felelosségbiztosítást muvelo biztosítók által folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a kötelezo felelosségbiztosítással nem rendelkezo, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése. A kártalanítási számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége - a MABISZ kezeli. Ha ismeretlen a károkozó és harmadik országbeli a károsult, a kárt kizárólag akkor téríti meg a Kártalanítási Számla kezeloje, ha a baleset idopontjában a károsult országában a kárt szenvedett magyar állampolgárnak hasonló esetben járna kártalanítás. A Kártalanítási Számla kezelojének természetesen visszkereseti joga van. A károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkezo üzembentartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármu tulajdonosától és vezetojétol.
Külföldiek Némiképp speciális szabályok vonatkoznak a (külföldi) harmadik országbeli jármuvekre. Ezek csak akkor léphetnek Magyarország területére, ha üzembentartójuk nemzetközi érvényu felelosségbiztosítással rendelkezik vagy a gépjármu olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely részese a rendszámegyezménynek avagy amely ország nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda hasonló megállapodást kötött. A Nemzeti Iroda a Magyarországon kötelezo gépjármu-felelosségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármu-biztosítási egyezménybol és a kapcsolódó egyezményekbol eredo koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. Ha a belépni szándékozó jármu netán mégsem felelne meg ezeknek a kívánalmaknak, akkor vezetoje a határállomáson köteles felelosségbiztosítási szerzodést kötni. Amennyiben Magyarország területén külföldi telephelyu gépjármuvel okoznak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni.
A biztosítók a következo évi díjaikat a kormányrendeletben foglalt gépjármu kategóriánként, díjosztályonként és a meghatározott bonus-malus kategóriák szerinti besorolással kötelesek megállapítani. Az egyes díjosztályokban, illetve bonus-malus kategóriákon belül a biztosító természetesen differenciált díjakat alkalmazhat. A biztosítók minden év október 30-áig kötelesek két országos napilapban közzétenni, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeikben és az interneten hozzáférhetové tenni a következo évi díjaikat. A meghirdetett díjak év közben nem változtathatók.
A kormányrendelethez három mellékletet is csatolt a jogalkotó:
