"Kiskoromban indult az egész. Imádtam, hogy már egy perce hallom, hogy jön valamelyikük, de még mindig nem látom!
Zárt világnak tűnt az övék, ahova nehéz bekerülni. Nem ismertem őket, sisak alatti bőrruhás "fantomok" voltak. Miért és hova mennek? Kik ők? Mindegyikük egy-egy stílus! Az a zöld az hangos, a piros inkább dübörög, a kék-fehér meg mindig egykerekezik. Lekerültek a sisakok, közéjük akartam tartozni és egyre kevésbé tűnt távolinak, hogy egyszer én is...
Ha megérint, soha nem enged el...a MOTOROZÁS!
Szép, kemény és veszélyekkel teli, de a végén csak egy számít!
Ha egyszer visszanézel, azt mondhasd:
IGAZI MOTOROS VOLTÁL."